Az Eiffel-toronytól a Burj kalifáig, avagy épületkarbantartás mesterfokon

Az első felhőkarcolók – Auditorium, Empire State Building, Chrysler-torony, Woolworth Building - az építészet, a mérnöki munka hihetetlen csodáinak tűntek. A világ első felhőkarcolói előtt azonban - és még utána is jó ideig - az 1889-es párizsi világkiállításra tervezett “acélszörnyeteg”, tartotta az abszolút csúcsot: a Párizs látképét meghatározó, 324 méter magas Eiffel-torony. A magasépítkezés az elmúlt egy évszázad alatt egymás után döntötte meg a rekordokat. Napjainkban a legmagasabb épület (828 méter) a dubaji Burj kalifa. Azt viszont, hogy - kevés kivétellel - ezek az építészeti csodák még mindig állnak és biztonságosan használhatók, egy olyan hétköznapi tevékenységnek köszönhetjük, mint az épületkarbantartás.

Épületkarbantartás, ahogy azt elképzeljük

Legyen szó felhőkarcolókról, vagy a “csak” a budapesti Westend City Centerről, az épületek takarítását, szervizelését, üzemeltetését illetően meglehetősen archaikus elképzeléseink vannak. Ezek között ugyanakkora eséllyel bukkan fel egy kendővel bekötött fejű, vödörrel sétáló takarítónéni, mint egy arctalan figura baseball sapkában, egy padlópolírozó monstrum nyergében ülve.

Ez utóbbi elképzelés már valamelyest közelebb áll a valósághoz, ám az épületkarbantartás nemcsak horizontális, de vertikális irányban is igénybe veszi a kivitelezők fantáziáját. Erről talán már beugrik a hatalmas épületek üvegfelületei előtt többszáz méteres magasságban az esés- és zuhanásgátló szerelékben ülő ipari alpinisták képe is, és megint egy lépéssel közelebb kerültünk az igazsághoz, de...

...hogy milyen az épületkarbantartás a valóságban?

• A rendkívül ellenálló, mégis rugalmas épületszerkezetek,
• a belső terek, az épületgépészeti és üzemeltetési struktúrák kialakításához szükséges modern technológiák,
• a látványelemként is szolgáló üvegfelületek, fényreklámok, óriási 8K QLED panelek

üzemeltetése a korábbinál sokkalta összetettebb, logisztikai szempontból is kihívást jelentő karbantartási munkálatokat igényel.

Ehhez ma már nem elég hatékony a puszta emberi erő. Gépekre van szükség, méghozzá olyan munkagépekre, amelyeknek már csak a látványától is száguld az adrenalin az ereinkben.

Mi zajlik az épületkarbantartás hátterében?

A háttérben gyors, költséghatékony és biztonságos munkavégzés történik, amit a megfelelő géppark, a professzionális tisztítószerek, a munkagépek, emelőgépek kezelésében jártas személyzet biztosít. Mindezt megelőzi az épületkarbantartás logisztikájának alfája, azaz a helyszín előzetes felmérése, hogy a karbantartó szolgálat igénybevétele esetében a kiszállás a szükséges eszközökkel és személyzettel történjen.

Az épületek üzemeltetése, karbantartása minden szinten megvalósul, beleértve nemcsak az épülettakarítást, de például:

• Az elektromos hálózatot,
• A lifteket és mozgólépcsőket,
• A légkondicionálást és fűtést,
• A gyalogos közlekedést és a természetes szellőzést biztosító, valamint a tűzvédelmi funkciókat is ellátó nyílászárókat,
• A kamera- és riasztórendszereket, valamint
• a különböző rendszerek működését összehangoló informatikai hálózatot is.

Hogyan kerülnek munkagépek egy épületbe?

Tekintve, hogy egy saját géppark fenntartása és szervizelése igen költséges, a profi karbantartáshoz szükséges munkagépeket általában bérlik, legyen szó külső, vagy belső munkálatokról. 

• A belső munkálatokhoz kisebb méretű, kompakt munkagépek szükségesek, 
• a külső munkálatok pedig annyival kényesebbek, hogy kizárólag olyan munkaállványok, kompakt önjáró személyemelők alkalmazhatók, amelyeknél a kitalpalás lehetősége adott. 
  • Főként, ha a munkavégzés pozíciója meghaladja a 10 métert. 
  • Ellenkező esetben a munkavégzés nem pusztán baleset-, de életveszélyes is.