← Return

Milyen emelőgépek teszik egyszerűbbé a könnyűszerkezetes házak építését?

A kényelem és az energiahatékonyság érdekében a lakóépületek kialakítását az éghajlati szempontok befolyásolják. Jelentős különbségek lehetnek a maximális és minimális hőmérséklet között nyáron és télen, a napi hőmérséklet-tartomány (nappali/éjszakai különbségek) és a fűtési és hűtési szezonok hossza alapján. A legjobb eredmény elérése érdekében a ház tervezésének és építési anyagának a régió klímájához kell alkalmazkodniuk. Ezért amikor házépítést tervezünk, az első és legfontosabb szempont, a lakóhelyünk klímája. Ez alapján dönthetjük el, hogy hagyományos szerkezetű, vagy könnyűszerkezetes házat építünk, természetesen mindkét esetben a megfelelő szigeteléssel és légkondicionáló rendszerrel. Az építési munkálatokhoz különböző típusú emelőgépek szükségesek. 

Mi a különbség a hagyományos- és könnyűszerkezetes házak között? 

Az építőiparban használt hagyományos és könnyű anyagok tömegtartalomban különböznek. 

  • A hagyományos szerkezetű rendszerek általában falazatok amik, téglából, betonból, betontömbből, csempéből, döngölt földből, vályogból állnak. 

  • A könnyűszerkezetes konstrukciók fát vagy könnyű acélvázat használnak szerkezeti támaszként, és a köztük lévő teret töltik ki a falelemként szolgáló egyéb anyagokkal, ami lehet szálcement, rétegelt lemez, vagy akár könnyűacél. 

A hagyományos és könnyű anyagok eltérő hőteljesítményűek, a környezetre gyakorolt hatásuk szintén egyedi attól függően, hogy: 

  • Hol használják őket (belső vagy külső szerkezeti elemek) 

  • Milyen módon állnak ellent az éghajlati hatásoknak. 

  • Milyen messzire kell szállítani az elemeket? 

  • Mennyi energiát és vizet használnak fel a gyártási folyamatok során? 

  • Milyen jellemző speciális helyszíni követelményeknek kell megfelelnie az épületnek? (pl. lejtő, saroktelek, zajvédelem; tűzállóság). 

  • Mekkora a tervezett épület kitettsége a pusztító természeti erőknek (tűz, termeszek, eső, szélsőséges szél-jelenségek, UV-sugárzás, hó és jég, magas vagy alacsony páratartalom stb...). 

Az új otthon szerkezeti szempontjait, anyagválasztását a fenti tényezők fényében kell kiértékelni, hogy a lehető legjobb megoldást válasszuk a rendelkezésre álló lehetőségek közül. Bármennyire is ragaszkodunk azonban álmaink otthonához, a kiértékelés után is érdemes a szakértők véleményére támaszkodni. 

A legtöbb esetben a könnyű- és nehézszerkezetek gondosan megtervezett kombinációjával a legjobb és leghatékonyabb tervet készíthetjük, mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. 

A könnyűszerkezetes konstrukció előnyei 

  • Gyorsan reagál a hőmérséklet változásokra, jelentős előnnyel jár melegebb éghajlaton, mivel éjszaka gyorsan visszahűl. 

  • Előnyben részesíthető olyan régiókban, ahol az anyagszállítás és logisztika a távolság miatt magasabb beruházási költségekkel terhelné meg a költségvetést. 

  • Több energiát igényel fűtéshez, hűtéshez hideg és mérsékelt éghajlaton, ugyanakkor ahol elérhető a napenergia betáplálása az energiaszükséglet viszonylag jó megtérüléssel kiváltható megújuló energiaforrásból. (Összehasonlítva a hasonló szigetelési szintekkel és passzív kialakítású nehézszerkezetes konstrukciókkal.) 

  • Fenntartható, megújuló forrásból származó faanyagból, vagy költséghatékony technológiával gyártott könnyűacélból készülhet a váz. 

  • Jellemzően több, gyakoribb karbantartást igényel, mint a hagyományos szerkezetű ház. 

Miért érdemes mégis könnyűszerkezetes ház építésében gondolkodni? 

A könnyűszerkezetes építkezés nem új a nap alatt, hiszen a történelmi Skandinávia, a Baltikum és a Németalföld úgy nevezett favázas Hansa-házai szintén ezzel a technológiával készültek… több száz évvel ezelőtt. Tartósságukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a megfelelő karbantartás mellett ezek a házak századok óta állnak és még ma is lakóépületként - vagy múzeumként – szolgálnak. 

  • A többszázéves Hansa-házak idejénél ezerszer fejlettebb technológia áll rendelkezésünkre, melyek mind az építkezés idejét, mind a karbantartás költségeit képesek redukálni, a könnyűszerkezetes épület tartósságát, élettartamát maximalizálni. 

  • Ennek a technológiának köszönhetjük azt is, hogy a könnyűszerkezetes házak külső és belső építési munkálatai során olyan praktikus munkagépeket, emelőgépeket vethetünk igénybe, melyekkel, ha nem is gyerekjáték az építkezés, de lényegesen egyszerűbb. 

Bár tény, hogy a betonozásban nem tudnak az emelőgépek segíteni, de minden másban hatékony segítséget nyújtanak a bérelhető gépek. A terepmunkákban is segítségünkre lehetnek a megfelelő, funkcionális kanállal ellátott homlokrakodók, targoncák. 

A csuklós-teleszkópos emelőgépek a szakemberek szerelési helyre történő emelésében a teleszkópos homlokrakodók pedig az anyagok felemelésében praktikus megoldást nyújtanak például a következő munkálatokban: 

  • A vázszerkezet emelése, 

  • Külső és belső falszerkezetek emelése, 

  • A födém felhelyezése, 

  • Tető építés, 

  • Napelemes rendszerek telepítése. 

Kompakt gépek, személyemelők, ollós munkaállványok

  • A házon kívüli és belüli munkákhoz egyaránt használhatóak, legyen szó az ereszcsatorna felhelyezéséről, külső hőszigetelésről, vagy a fal, a plafon burkolásáról (gipszkarton elemek behelyezése), villanyszerelési munkálatokról, homlokzat vagy belső felületek festéséről. 

Fontos megérteni, hogy könnyűszerkezetes ház építésekor már a tervezés során kalkulálni kell az építőanyagok és a szigetelés különböző típusainak kombinációival, hogy energiahatékony, kényelmes és hosszú távon alacsonyabb költségű otthont hozhassunk létre.